Sziasztok!

Immár itthonról, de még az utolsó két ottani napról szeretnék beszámolni nektek.

Szombaton az egész csapat elindult Galwaybe, majd onnan a Cliffs of Moher-hez. Mindkettő az ország nyugati partján van, az óceán  mellett, ezért korán kellett indulnunk. A látvány magáért beszél, egyszerűen gyönyörű a hely, amit tetézett még az, hogy a buszvezetőnk rendkívül sok és érdekes történetet, adatot, információt mesélt Írországról, az írekről és a kultúráról.

Amikor épp nem mesélt a sofőr, akkor ír dalokat énekelt vagy ír zene ment cd-ről, úgyhogy kaptunk egy kis tömény ír élményt, amit aztán páran este, hazafelé egy kis ír sörrel öblítettünk le.

Vasárnap még nyakamba vettem a várost, olyan helyekre mentem el az egyik kollégával, amik nincsenek benne az útikönyvekben. És ahogy lenni szokott, rengeteg kalandba keveredtünk.

Az utamat úgy összegezném, hogy szerintem nagyon fontos lenne rendszeresen részt venni ilyen továbbképzésen, mert így folyamatosan bővülne a módszertani repertoárunk, érdekes megbeszélni más városokban, más országokban tanító kollégákkal egy-egy pedagógiai problémát és nagyon feltölti az embert, hogy láthat mindig egy kis szeletet a világból.

Búcsúzóul még megmutatom a Trinity College Hosszúszobáját (Long Room), ami régen a könyvtár volt. 64 méter hosszú és rendkívül régi könyvek, poszterek, dokumentumok vannak itt, többek között az Ír Köztársaság kikiáltásáról szóló dokumentum is.